A kulcsszókutatás az online marketinged alapja kell, hogy legyen: enélkül nem optimalizálhatsz, nem írhatsz, nem terjeszthetsz. Mindehhez alaposan ki kell ismerned a célpiacodat – és saját magadat is.

Ez a cikk mindebben segítséget nyújt majd. Nem csak azt magyarázzuk el, mitől nehéz egy kulcsszó, mire kell figyelned a keresési volumennél és mik azok az LSI-kulcsszavak, de egy lépésről-lépésre útmutatót is kapsz, hogy az első kutatásodat máris rutinnal végezhesd el.

 

Kezdjük az elején a történetet…

CHAPTER 1

Mi az a kulcsszó tulajdonképpen?

Vegyük először a legalapvetőbb fogalmat, mert itt is van bőven miről beszélnünk.

Nagyon egyszerűen fogalmazva a kulcsszó bármi, amit a felhasználó beír egy keresőmotor kereső mezőjébe.

Hosszuk alapján megkülönböztetünk háromféle kulcsszót, jobban mondva keresőkifejezést:

  • Head: ezek az egyszerű, egyszavas kifejezések, mint az autó, könyv, bicikli.
  • Body: párszavas keresőkifejezések, amelyek konkrétabbá teszik a keresést, például használt autó.
  • Long tail: hosszabb, egyértelmű keresőkifejezések, mint az olcsó használt autó vásárlás Győrben.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kulcsszókutatás során azokat a kifejezéseket érdemes keresnünk, amelyek long tailként a lehető legkonkrétabb szándékot mutatják, és ezzel együtt szemmel látható havi keresési volumennel bírnak, mert itt a legnagyobb az esélyünk az olyan felhasználók megfogására, akik a legnagyobb eséllyel konvertálnak az oldalainkon.

CHAPTER 2

Mi az a kulcsszókutatás?

Miért fontos ez az egész? Nézzük meg, miről van szó egyáltalán, ha kulcsszókutatásról beszélünk.

A kulcsszókutatás lényegében az a folyamat, amelynek során megállapíthatod, melyek azok a keresőkifejezések, amelyekre a leginkább megéri optimalizálnod.

Ezek jellemzően azok, amelyeknél

  • A konkurencia alacsony, így viszonylag kis befektetéssel is jó pozíciót érhetsz el a találati oldalakon.
  • Viszonylag magas a keresési volumen, tehát meg is éri optimalizálni.
  • Relevánsak a réspiacodra, termékeidre, szolgáltatásaidra nézve.

Ehhez alaposan meg kell ismerned a célközönséged szándékait és szokásait: hogy pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra, milyen információkra keresnek; hogy ezt hogyan teszik, milyen szavakat, kifejezéseket használnak; hogy egyes brandeket keresnek, vagy inkább általános kategóriákat és így tovább.

Ha megfelelő kulcsszókutatást végzel, az az egész weboldalad jövőjét pozitívan befolyásolja: tudni fogod, hogyan érdemes azt felépíteni, milyen tartalmakat kell gyártanod, kire érdemes céloznod, hogyan építsd fel a sales folyamataidat.

Important: Ha úgy állsz neki a tartalomgyártásnak, hogy előzetesen nem végzel kulcsszókutatást, jó eséllyel nem lesznek eredményesek az erőfeszítéseid. Nem fogod pontosan tudni, hogy milyen témákat érdemes feldolgoznod, mi iránt érdeklődnek a célközönséged tagjai, és milyen kifejezéseket érdemes használnod ahhoz, hogy a keresők segítségével is megtalálják az oldalaidat.

A megfelelő kulcsszavakat megtalálva és felhasználva viszont nagy mennyiségű organikus keresőforgalmat vonzhatsz magadhoz, ami a legjobb befektetés. (De a felhasználói élményt is javítja az oldaladon, és így például a kosárelhagyást is csökkenti, ha egyértelmű fogalmazásra törekszel a kulcsszavakból kiindulva.)

A kulcsszókutatás tehát önmagában az egyik legnagyobb értékkel és megtérüléssel bíró marketingtevékenység. Megalapozza és formája szinte minden későbbi tevékenységedet, beleértve a SEO-t és a tartalommarketinget, így ezek megtérülését és hatékonyságát is.

Segít abban is, hogy ne egyszerűen forgalmat szerezz, hanem a megfelelő típusú forgalmat szerezd meg – például adott esetben olyanokat irányíts a termékoldaladra, akik kifejezetten vásárolni akarnak, vagy olyan felhasználókat a blogodra, akik egy adott témáról a lehető legtöbb információt akarják begyűjteni, de vásárlási szándékuk még nincsen. Ha nincsen meghatározott célközönséged, akkor abban is segít, hogy ezt körülírhasd.

CHAPTER 3

Első lépések

A kulcsszókutatás egyáltalán nem azzal kezdődik, hogy megnyitsz egy alkalmazást és keresgélni kezdesz, hiszen ebben az esetben vakon kezdesz neki a munkának. Szükséged lesz kellő alapismeretekre és a fókuszod meghatározására is.
  • Legelső lépésként válaszd ki a megfelelő réspiacot.

Ha már van működő weboldalad, vállalkozásod, ez nem lesz nehéz, de némi finomítás ráférhet, és a kulcsszókutatás ebben is segíteni fog.

Válassz olyat, amivel szenvedélyesen tudsz foglalkozni, ahol nem okoz gondot a folyamatos tartalomgyártás, el tudsz beszélgetni a véleményvezérekkel, és ahol egy biztos hosszú távú stratégiát tudsz megalkotni.

Mindez azért fontos, mert a keresőoptimalizálási stratégiádnak hatalmas részét adja majd a tartalommarketing, a tartalmak fejlesztése – gyakorlatilag a fundamentumát. Hosszú távon így csak akkor maradhatsz talpon, ha olyasmivel foglalkozol, ami téged is lelkesít és szívesen készítesz róla tartalmakat. Márpedig olyan tartalmakat, amelyek hozzáadott értékkel is bírnak, olyasmivel, amit a célközönséged máshol nem találhat meg.

  • Ezután képezd magad az alapvető SEO ismeretekre.

Tudod, hogyan működnek a keresőmotorok, miért fontosak az algoritmusfrissítések? Hogy hogyan, milyen faktorok alapján rangsorolják az indexelt oldalakat?

Ha nem tudod mindezt, vagy csak egészen alapvető, homályos ismeretekkel bírsz, akkor keress megadnak egy olyan útmutatót, ami részletesen bemutatja mindezt, így a kulcsszókutatásnak is úgy állhatsz neki, hogy pontosan tudod majd, mit csinálsz.

Szerencsére nekünk is van egy ilyen útmutatónk, ahol több mint 10 ezer szóban mindent megtudhatsz a keresőoptimalizálásról.

  • Amire még szükséged lesz: a józan eszed.

Egyetlen szoftver sem fog neked abban segítséget nyújtani, hogy pontosan milyen keresőkifejezéseket használhat valaki, aki a te termékedet akarja. Javaslatokat, releváns kifejezéseket adhatnak, de rajtad áll, hogy a mutatók alapján ezek közül mire optimalizálsz, hogy át tudod-e gondolni, hogy a különféle vásárlási szándékkal bíró keresők hogyan fognak nekiállni a Google-ben keresni.

Hogyan találj niche (réspiaci) témákat?


Ha megvan, hogy pontosan milyen részterületen akarsz publikálni és így a célközönségedet is pontosabban meg tudod határozni, következik a témagyűjtés.

Az első időkben ez viszonylag egyszerű lesz, hiszen magad is rengeteg témával állsz majd elő egy olyan területen, amit jól ismersz.

Ha a tartalomnaptárad kezd kimerülni, jöhetnek a további tartalomötlet-szerzési módszerek: kérdezd meg a munkatársaidat, olvass szakmai oldalakat, kérdezd meg a közönségedet, figyeld, hogy az ügyfélszolgálatodon milyen kérdések érkeznek be.

Ha ezek után is bajban lennél, akkor használd az alábbi módszerek egyikét:

  • Nézd meg, hogy Quorán és más kérdező oldalakon milyen kérdéseket tesznek fel a célközönségedbe tartozók – és hogy erre milyen válaszokat kapnak. Meg tudod válaszolni a kérdéseket? Alaposabban, szakmaibban? Akkor tedd meg!
  • Menj fel a Redditre, és keress rá a témádra! Nézd meg, hogy milyen más területek merülnek még fel a beszélgetések során, hogy milyen irányba terelődik a beszélgetés, és keress így más réstémákat.
  • Használd a BuzzSumo szolgáltatást: figyeld meg, hogy a piacodon melyek a legsikeresebb témák (ebből eleve egy rakás ötletet szerezhetsz), majd nézd meg a kapcsolódó témákat. Ha például keresőoptimalizálással foglalkozol, a célcsoportodat nagy eséllyel érdekli majd a webfejlesztés, az online vállalkozás, a marketing különféle formái – és ezt mind látni fogod a legnépszerűbb tartalmakból.
  • Nézd meg, mit ajánl neked a Google automatikus kiegészítése. Írd be a legfontosabb releváns kifejezéseket, és nézd meg, hogy azokkal együtt mire keresnek még jellemzően az emberek, és figyeld meg azt is, hogy milyen további releváns keresési találatokat ad az oldal alján a keresőmotor.
  • Figyelj a kommentekre, feedbackre, ügyfélszolgálatra: a neked feltett kérdések, felvetett témák remek alapjai a további tartalmak, ráadásul eleve validáltak, hiszen biztosan tudod, hogy érdeklik a célközönséged – mivel tőlük származnak.
Editor note: A témákat minden esetben írd le, készíts listát belőlük - de még ne tartalomnaptárat. A következő lépés, ha már van több tucat vagy akár száz hasonló témád, hogy megkezdd a kulcsszókutatást, és megnézd, melyek azok, amelyekkel tényleg érdemes foglalkoznod a fenti szempontok (elsősorban a konkurencia és volumen) alapján.
CHAPTER 4

Amit a kulcsszókutatásról tudnod kell

Ebben a fejezetben arról tudhatsz meg mindent, mi határozza meg egy kulcsszó értékét, mi az az LIS-kulcsszó, a SERP-analízis vagy éppen miért fontosak pontosan a long tail keresőkifejezések.

A legfontosabb, amiről beszélnünk kell, az adott kifejezések értékét meghatározó faktorok.

Kulcsszóérték-paraméterek


Egy kulcsszó értékét több alapvető paraméterrel meghatározhatjuk – és nem biztos, hogy számodra mindegyik releváns lesz. Vegyük sorra ezeket.

1. Keresési volumen

Már beszéltünk erről: a lényeg, hogy csak akkor éri meg adott keresőkifejezésekkel foglalkoznod, ha elegendően keresnek rájuk egy hónapban. Természetesen ez nem egy pontos meghatározás, hiszen változhat büdzsé, réspiac, szándék, átlagos konverziós arány szerint.

Tegyük fel például, hogy bögréket árulsz kiskereskedelmi forgalomban. Ha egy adott releváns kifejezésre 20-30-an keresnek csak rá egy hónapban, aligha éri meg ezzel foglalkoznod, hiszen csak néhány vásárlót szerzel átlagos konverziós aránnyal. Ha viszont több ezren keresnek rá, akkor már megéri megkezdened az optimalizálást.

Ellenben ha nagy értékű termékekkel foglalkozol, például autót adsz el, és találsz olyan long tail kifejezést, ami kifejezett vásárlási szándékot jelez egy olyan típus iránt, amivel rendelkezel, akkor már alacsonyabb volumennél is megérheti a SEO – hiszen kevés eladással is nagy profitot termelhetsz.

A nagyobb volumen azért sem mindig jó mutató, mert minél többen keresnek egy kulcsszóra, valószínleg annál nagyobb a verseny is: a konkurenseid is szeretnék a lehető legtöbb organikus keresőforgalmat megszerezni, és a legnagyobbak hatalmas büdzsét áldoznak erre, tehát kisebb az esélyed arra, hogy valóban jó pozíciót érj el reális befektetéssel.

2. Kulcsszótípusok

A kulcsszavakat megkülönböztethetjük aszerint, hogy mi a szándéka a felhasználónak, aki beütötte őket a keresőbe. A szakma három fő típust ismer, ami alapján megállapítható, hogy egy adott vállalkozónak, egy adott stratégia mentén mennyire lehet érdemes foglalkoznia egy-egy kifejezéssel.

  • Vásárlási szándékot jelző keresőkifejezések

Ezek azok, amelyek világosan mutatják, hogy a felhasználó potenciális vásárló: pénzt szeretne költeni, és a long tail kifejezésekből jó eséllyel megtudhatjuk azt is, hogy mire, mennyit, akár azt, hogy hol.

A „használt autó vásárlás” tipikusan ilyen lehet – ehhez társulhatnak még lokációt jelző kifejezések (Budapesten, Győben stb.) vagy éppen olyanok, amelyek a pontos típust adják meg (használt Opel vásárlás), akár még az árkategóriát is.

Ide tartozhatnak tágabban véve mindazok a kifejezések, amelyekből arra következtethetünk, hogy valaki vásárolni akar – kupon, olcsó, vétel, webáruház és így tovább.

  • Termékekhez köthető keresőkifejezések

Ezek olyan keresőkifejezések, amelyek azt jelzik, hogy valakinek gyenge vásárlási szándéka van: még nem döntött, akar-e vásárolni, vagy ha erről igen, abban nem, hogy pontosan mit.

Ilyenkor szokás összehasonlításokat, teszteket, érétkeléseket keresni, tehát a keresőkifejezésnek valószínűleg részei lesznek olyan szavak, mint a legjobb, összehasonlítást, teszt, vélemények, ár és így tovább.

Ezek remek alapjául szolgálhatnak olyan tartalmaknak, amelyek részletesebben megismertetik a termékkel és az alternatív megoldásokkal a potenciális vásárlót.

  • Információs keresőkifejezések

Ezeket akkor használjuk, amikor tanácsot, útmutatást keresünk. Lépésről lépésre cikkeket, guide-okat, valamilyen megoldást egy adott problémára.

Közvetlen értékesítésre ezek nyilván kevésbé alkalmasak, viszont kiválóan beilleszthetőek a tartalomstratégiába: ha ezeket minőségi tartalmakkal, skyscraper-cikkekkel célzod meg, ha te vagy az, aki segít a probléma megoldásában, ezzel épül a szakértő branded, magadhoz kötheted, elkötelezheted azokat, akiknek vásárlási szándékuk most még ugyan nincsen, viszont releváns problémájuk már igen.

Így hosszú távon potenciális vásárlót, leadet nevelhetsz belőlük, miközben a branded is épül.

3. CPC vagy ajánlott licit

A CPC, vagyis cost-per-click azt adja meg, hogy mennyit kell hirdetőként fizetned, ha azt akarod, hogy egy adott keresőkifejezés találati oldalán megjelenj. Értelemszerűen kattintásonként, nem pedig megjelenésenként számolandó, de kiváló indikátora annak, hogy mekkora a konkurenciaharc egyes kifejezések esetében, így a kifejezések értékét is jelzi.

Természetesen ez nem mindig igaz – ha mondjuk egyszerűen a könyv szóra akarnál hirdetéssel megjeleni, igen drága lenne, hiszen a legnagyobb online könyváruházak minden bizonnyal hatalmas összegeket költenek a megjelenésre. De ha te kifejezetten antik könyveket árulsz, nincs is szükséged erre, sőt konktraproduktív lenne ennyit költened, hiszen a könyv kifejezésre keresők túlnyomó részének egyáltalán nem lenne releváns az, amit te árulsz.

4. Google Ads konkurencia

Ha a Google Kulcsszótervezőjét használod, akkor van egy indikátor, ami jelzi, hogy mekkora a konkurencia egy-egy kifejezésnél – bár sok információt nem ad, ugyanis három értéket vehet fel:

  • Alacsony
  • Közepes
  • Magas

Ha magas az érték, az azt jelzi, hogy sok hirdető szeretné, ha az adott kifejezésre a hirdetési megjelennének a találati oldalakon. Jellemzően ezek olyan kulcsszavak, amelyek jól is konvertálnak az adott hirdetők számára, különben nem fizetnének a megjelenésért – kérdés persze itt is, hogy számodra mennyire relevánsak, lásd az előző pontot. A konkurenciáról akkor is lehet némi fogalmad, ha egyszerűen rákeresel a Google-ben az adott kulcsszóra, és megfigyeled, hogy milyen és hány hirdetés jelenik meg az adott oldalon.

5. Google kulcsszótrendek

Nem árt vizsgálnod azt sem, hogy kontextusában mennyit ér, illetve várhatóan mennyit fog érni egy kulcsszó. Lehet, hogy az aktuális keresési volumen magas, de a Google Trendsből az is kiderül: számíthatsz-e hasonlóan magas volumenre a jövőben is. Ha azt látod, hogy a volumen hónapok vagy évek óta egyre csak csökken, valószínűleg nem éri meg befektetned abba, hogy hosszú távon optimalizálj a kifejezésre.

Ugyanígy viszont azonosíthatsz olyan kifejezéseket, amelyek egyelőre még kevésbé népszerűek, de a trendek alapján a közeljövőben nagyon értékesek lesznek, és a konkurencia még nem fedezte fel őket magának.

LSI kulcsszavak


A LSI (latent semantic indexing) kulcsszavak abban segítenek a Google keresőalgoritmusának, hogy pontosabban értelmezze, egy adott tartalom weboldal pontosan miről szól.

Lehet például, hogy a fő kulcsszó az „apple”, ebből azonban a kereső még nem fogja tudni, hogy a brandről vagy a gyümölcsről van-e szó.

Ha viszont az oldalon, a szövegben megjelennek olyan kifejezések, mint a Steve Jobs, számítógép, okostelefon, IT, iPhone és így tovább, akkor az algoritmus a kontextust már pontosan érteni fogja – és így a keresőknek is pontosabb találatokat lesz képes adni.

Hogy ilyen kifejezéseket találj, először is fogd az elsődleges és másodlagos keresőkifejezéseidet és írd be őket az LISGraph ingyenesen használható eszközébe, ez máris egy gyönyörű listát fog adni.

Hogy további LSI kulcsszavakkal gazdagodj, elegendő a Google-t megnyitnod: figyeld meg, miket ad az automatikus kiegészítés és az oldal alján milyen releváns keresési javaslatokat kapsz.

Pro tip: A Google Kulcsszótervezője is jó eszköz lehet (ahogyan más online eszközök, például az Ahrefs is), egyszerűen azt kell megnézned, hogy egy adott keresőkifejezés esetében milyen ahhoz köthető kifejezések rangsorolnak még jól az algoritmus szerint, és érdemes ezeket is beépítened a szövegedbe.

SERP-analízis


A SERP (serach engine result page) nem más, mint a találati oldal, amit azután kapsz, hogy beírtad a keresőbe a kulcsszót és lenyomtad az entert.

A SERP-analízis lényege, hogy megvizsgáljuk, jelenleg milyen találatokat ad a kereső azokra a kulcsszavakra, amelyeket a fenti értékek alapján a vállalkozásunk hosszú távú stratégiáját tekintve relevánsnak tekintünk.

Note: Ha megnézzük, hogy jelenleg milyen oldalak rangsorolnak jól a kifejezésre, az segíthet megállapítani, tényleg releváns-e a kifejezés - hiszen a találati oldalt nagyrészt a felhasználó szokások és szándékok alakítják, illetve ezeknek megfelelően az algoritmus -, és azt is, hogy mekkora az esélyünk jelenlegi konkurenseink elé kerülni a rangsorolásban.

Ehhez elsősorban azt kell megvizsgálnod, hogy a jelenleg vezető oldalak mennyire stabilan tartják a helyezésüket (ha gyakran változik a rangsor, az azt jelentheti, hogy nem túl erősek a legjobb találatok sem), illetve el kell készítened ezeknek az oldalaknak a részletes elemzését.

Használj olyan ingyenes eszközöket, mint a MOZ vagy a SEMRush tooljai, és készítsd el a legelőkelőbb pozícióban lévők kulcsszó- és linkprofilját.

Nézd meg, hogy milyen tartalmakat használnak, azokat hogyan terjesztik, vagyis végezz egy részletes konkurenciaelemzést.

Ebből látni fogod, hogy van-e olyan rés, ahol ők gyengék, te viszont erős lehetsz, és kisebb befektetéssel is jó helyezést érhetsz el.

Long tail keywords


Korábban említettük már ezt a típust: olyan hosszabb keresőkifejezésekről van szó, amelyek több szót is tartalmaznak, így hiperrelevánsak lehetnek. Természetes, hogy minél hosszabb kifejezésről beszélünk, a volumen annál alacsonyabb lesz – ennek ellenére sokkal inkább megéri ezekkel foglalkoznod, mint a head vagy body típusú kifejezésekkel, ahol a CPC és a konkurencia is valószínűleg elképesztően erős.

A long tail kifejezések nem csak azért jelentenek nagy lehetőséget, mert kisebb a konkurencia. Ugyan kisebb a volumen, de az a kevesebb felhasználó jóval célzottabban keres: aki azt írja be a keresőbe, hogy használt autó, annak több száz konkurens ajánlata megfelelhet.

Aki viszont azt, hogy használt Opel Corsa Budapest 13. kerület, arra két-három kereskedő úgy célozhat rá adott esetben, hogy azonnal egymásra talál pontos kereslet és ajánlat.

A long tail kifejezéseknél a tapasztalat szerint az átkattintási és konverziós arány is jóval magasabb lehet, ezért már kisebb értékű termékeknél is racionalizálható, ha az ilyen típusú célzásokra különíted el a marketingbüdzsé egy részét.

Ez persze nem garancia: egyszerre több tucat ilyen kifejezést is célozhatsz, és közben a trendeket és eredményeket is figyelned kell, folyamatosan finomítva azt, hogy mibe fektetsz több erőfeszítést.

Keyword difficulty (a kulcsszó nehézsége)


Ez jellemzően egy 0 és 100 közötti érték, amit különféle keresőoptimalizálási eszközök használatával határozhatsz meg.

Egy kulcsszó akkor nehéz, ha a SERP-analízis alapján a találati oldalon előkelő helyezést elfoglaló weboldalakat csak nagyon komoly befektetéssel lehetne megelőzni – mondjuk azért, mert nagyon jól optimalizáltak, tökéletes technikai háttérrel és több száz, az oldalra mutató backlinkkel. Egy ilyen oldal felett győzedelmeskedni hosszú évek kitartó munkáját feltételezi, és csak a legnagyobb cégek esetében számíthatunk arra, hogy mindez meg is térül.

Az érték eszközönként változhat, akár 10-20 pont eltéréssel is, így kezeld mindig fenntartással és végezz el több kutatást is. Aranyszabályként egyszerűen annyit tanácsolnék: keresd a 20-as érték alatti kulcsszavakat, mert ezek azok, ahol akár kisebb befektetéssel is vezető lehetsz.

És az ilyen kulcsszavak jellemzően a kisebb volumennel bíró long tail kulcsszavak – lásd az előző szakaszt.

CHAPTER 5

Hogyan ne végezz kulcsszókutatást?

A kutatással több helyen is félrecsúszhatsz.
  • Az első, újoncokra jellemző hiba, hogy egyszerűen keresnek néhány magas keresési volumennel rendelkező kulcsszót, esetleg leellenőrzik azt is, hogy a Google Trends adatai alapján az mennyire népszerű, és máris elkezdenek rájuk optimalizálni: beleszórják a tartalomba, meta leírásokba, alcímekbe és így tovább.

És ezzel elszórják a büdzsét, mert közben nem végeznek SERP-analízist, konkurencia kutatást – és hiába optimalizálnak tökéletesen, a bivalyerős konkurencia miatt meg se közelítik az első harminc pozíciót a találati oldalon.

  • A másik kapitális hiba az adatok félreértelmezése.

Jó példa erre a „comptetiton” mutató, amely azt jelzi, hogy a fizetett hirdetési kampányokat futtatóknak mekkora konkurenciával kell egy adott oldalon szembenézniük. Ezt gyakran összekeverik a nehézséggel, vagyis azzal, hogy organikusan mennyire nehéz vagy könnyű egy adott kifejezésre magát a találati oldalon organikusan rangsorolni.

  • A fenti adatokat mindig egyszerre, kontextusukban vizsgáld, és ne hagyd ki az olyan létfontosságú lépéseket, mint hogy megnézed, jelenleg kik a konkurenseid – tőlük nem csak tanulhatsz, azt is megállapíthatod, ha inkább nem érdemes a teljes büdzsédet egy veszett ügybe ölni.
CHAPTER 6

Ingyenes kulcsszókereső alkalmazások

Ha már tudod, hogy mit keresel, akkor megtalálni nem lesz túl nehéz - ehhez ugyanis egy egész sor, remekül használható, ráadásul ingyenes online eszköz áll rendelkezésedre.

Hiba lenne, ha ezek lehetőségeit nem aknáznád ki amellett, hogy egyszerűen a Google szolgáltatásait használod, ugyanis ilyen információkat ismerhetsz meg:

  • Nem csak kulcsszójavaslatokat kapsz, de a legfontosabb mutatókat is megkapod velük együtt.
  • Az egyes eszközök közötti különbségek miatt lehet, hogy egyik-másik egyedi paramétereket is megmutat, amit a többi nem.

Ehhez viszont jól kell értened mindazt, amit a fenti, a paraméterekről szóló részben már leírtunk: ezek nem kőbe vésett értékek, általában csak közeli becslések, és az sem mindegy, hogy a saját stratégiádra nézve melyek a leginkább relevánsak.

Az értelmezés tehát a józan ész elve alapján már a te dolgod.

A Google eszközei


A legfontosabb eszközöd nyilván a Google, kezdjünk hát ezzel.

Amit közvetlenül kinyerhetsz:

  • Kulcsszó javaslatok.
  • Releváns keresések.
  • Kézi nehézségelemzés eredményei.
  • Felhasználói szándékok.

Ahhoz, hogy megfelelően kiaknázhasd a lehetőségeit, nem árt megismerkedned néhány attribútummal, amit a Google-ben használhatsz. Ilyen például a szakmánkban gyakran használt site: attribútum, ami egy adott domaintartományra szűkíti le a keresési eredményeket.

Trends

A Google Trends szintén remek eszköz, hiszen ezzel ismerheted meg többek között azt, hogy

  • Az egyes szavak és kifejezések milyen közelítő átlagos volumennel rendelkeznek.
  • Hogyan teljesítettek a múltban (akár 2004-ig visszamenőleg).
  • Az egyes földrajzi régiókban hogyan teljesítenek, honnan érkezik a legtöbb keresés.
  • Mindezeket össze is hasonlíthatod több kifejezés esetén.

Keyword planner

A Keyword Planner használatához szükséged lesz egy Google Ads felhasználói fiókra, ha még nem rendelkezel ilyennel, mindenképpen regisztrálj.

Ezzel megnézheted azt, hogy a Google szerint milyen kulcsszavak lehetnek számodra a leginkább relevánsak, hogy ezeknél milyen a konkurencia (tartsd észben, ez a fizetett kampányokra vonatkozik), és arra is javaslatokat fogsz kapni, hogy milyen kapcsolódó kulcsszavakat és kifejezéseket érdemes még megvizsgálnod.

RankBrain

A RankBrain a régebbi algoritmusokkal ellentétben két komplexebb kérdéssel is megbirkózik:

  • Hogyan interaktálnak a felhasználók az organikus találatokkal
  • Mi a felhasználók szándéka a keresés lefuttatásakor

Ez utóbbi az, ami nekünk releváns. Közvetlenül használni ugyan nem tudjuk, viszont a SERP-analízis során néhol azt láthatjuk, hogy a különféle, néhol jelentősen eltérő long tail kifejezéseknél hasonló találati oldalak jelennek meg.

Note: Mivel a RankBrain ma a három legfontosabb rangsorolási faktor egyike, ilyenkor bátran következtethetünk arra, hogy ez a machine learning alapú algoritmus úgy értelmezi, ezekben az esetekben a keresési szándék hasonló, és ezért mutat hasonló találatokat – ami egy jelzés arra, hogy neked is érdemes hasonló kombinációkra optimalizálnod.

Moz


A MOZ kulcsszóelemzője rendkívül hasznos lehet, ugyanis az alábbi adatokat mind kinyerheted belőle:

  • Keresési volumen
  • CPC
  • Kulcsszó nehézség
  • Lehetőségek
  • Potenciál
  • Releváns kulcsszavak

A lehetőségek itt arra utalnak, hogy a keresési volumenhez képest hányan kattintanak rá ténylegesen egy organikus találatra a kapott találati oldalon. Ha sokan, akkor feltételezheted, hogy te is magas organikus forgalmat szerezhetsz – ehhez viszont a legelső pozíciók egyikére lesz szükséged.

Ha kevesen, az annak a jele lehet, hogy jelenleg a találati oldalon látható oldalak nem relevánsak a keresőknek, így te ezt a rést betöltheted és könnyen az élre kerülhetsz, így megnövelve az átkattintások számát is.

Hogy melyik lehetőség áll fenn (ha bármelyik), azt már a SERP-analízis fedi fel neked.

A potenciál ezzel szemben azt mutatja meg, hogy mennyire nehéz a konkurenciát tekintve előre kerülnöd, és így érdemes-e egyáltalán egy-egy kifejezéssel komolyabban foglalkoznod.

SEMrush


Nem véletlenül ez a keresőoptimalizálással foglalkozó szakemberek egyik nagy kedvence: rengeteg remek opciója nem csak a kulcsszókutatásban, de az optimalizálásban és azon belül a linképítésben is remekül segít.

Ami jelen cikkünk témáját tekintve a legjobb benne, hogy egy-egy weboldal esetén meg tudja neked mutatni, hogy mely kulcsszavakra rangsorol jól – vagyis hatalmas segítséget jelent a SERP-analízis során végzett konkurenciaelemzésben.

A kutatást persze egyszerűen úgy is kezdheted, hogy egy kulcsszót adsz csak meg, ez alapján az eszköz olyan long tail kulcsszavakat generál majd neked, amiket azután részletesen is megvizsgálhatsz – hogy hogyan, arról lásd a következő fejezetben helyet kapott lépésről lépésre haladó tutorialunkat.

Ubersuggest


Amikor a Google kereső mezőjébe elkezdesz valamit beírni, az automatikus kiegészítés segítségével igyekszik (a korábbi keresések alapján) segíteni neked az algoritmus.

Ez egyben remek lehetőség a kulcsszókutatásban is, hiszen releváns long tail kifejezéseket és LSI kulcsszavakat nyerhetünk ki. Van viszont egy hátránya: egyszerre csak néhány javaslatot látunk.

Az Ubersuggest ezen segít: ugyanazon elv alapján ha beírunk egy adott keresőkifejezést, az eszköz kinyeri a javaslatokat a Google-ből, és egy hosszabb listát kapunk, ami már önmagában is óriási segítségünkre lehet, ha másodlagos kulcsszavakat és long tail kifejezéseket keresünk.

Keyword Shitter


Szintén a long tail kifejezések megtalálásában van a segítségünkre, amikkel azután elkezdhetjük a mélyebb kutatást (lásd: következő fejezet).

Használata egyszerű: megadod az alap kifejezést, és kapsz egy listát a releváns, az alap kifejezésedet tartalmazó long tail kifejezésekről.

CHAPTER 7

Tutorial: a kulcsszókutatás lépésről lépésre

Először is: már tudjuk mit jelent maga a kulcsszó. Tudjuk, hogy mire használjuk a SEO-ban, és remélhetőleg már van is egy ötletünk, amit szeretnénk megvalósítani. Ebben a tutorialban ehhez fogsz most útmutatást kapni definíciókkal egyetemben.Nézzük lépésről lépésre:

A kulcsszókereső program


A tutorialban a KWFinder-t fogjuk használni.

Ennek a kulcsszókeresőnek az algoritmusa végigkutatja a keresőmotorok adatgyűjtéseit, és elemzi nekünk azokat adott szempontok alapján.

Először is …

1.Találd meg a piaci rést, és a hozzá illő fő kulcsszavakat

Keress egy long tail kulcsszót ami témaspecifikus. Ez lehetőleg legyen egy nagyobb keresési volumennel rendelkező kifejezés, hiszen a célunk hosszabb távon, hogy az első találatok között szerepeljünk.

Semmiképpen se válassz olyat, amire már nagyon sok cikk vagy más típusú tartalom céloz, mert szinte esélytelen lesz labdába rúgni (lásd a SERP-analízis fontosságát).

Inkább nézzük meg a niche témáinkat, és próbáljunk meg kitalálni valami egyedit, és olyat, ami a népszerű témában kitölti a piaci rést.

Legyen a mi long tail kulcsszó példánk:

„legjobb kávé”

Így meghatároztuk, hogy specifikusan a kávézás és a kávézók körét vesszük figyelembe, és listákat, véleményeket és ajánlókat keresünk arról, hogy melyik a legjobb kávé, és ehhez a témához szeretnénk hozzászólni. Ez azt jelenti, hogy olyan hozzáadott értéket akarunk teremteni, ami korábban nem volt meg, amit a keresők nem látnak a találati oldalon jelenleg előkelő pozíciót elfoglaló konkurensek oldalain.

Nagyon fontos: Nagyon fontos, hogy a keresésnél mindig használjuk a common sense, a józan ész szabályát, és mindig próbáljuk a kereső ember szerepébe képzelni magunkat.

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vajon mire kíváncsi ténylegesen az, aki mondjuk a „legjobb kávét” keresi – milyen szempontok szerinti rangsort olvasna szívesen, milyen kávétípusokat érdemes vizsgálni? A világ legjobb kávéit akarja ismerni, vagy azt akarja megtudni, mit vegyen a szupermarketben?

Ezután nézzük meg a keresett kulcsszavunkat egy kulcsszókeresőben:

Erre a célra a KWFindert fogjuk használni. A belépést követően láthatjuk, hogy 3 fő kritériumra kérdez rá az eszköz:

  1. Mit/mire akarunk keresni?
  2. Melyik területek keresési szokásaira vagyunk kíváncsiak ebben a témában?
  3. Milyen nyelven keresnek rá (és keresünk mi is) a kulcsszavunk potenciáljára?hundred of keyword ideas

Válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket.

  1. A választott kulcsszavunk a „legjobb kávé”
  2. Magyarországi keresési arányokra vagyunk kíváncsiak
  3. Mert magyarul szeretnénk megírni a cikkünket

Ha ezekkel megvagyunk, indítsuk el a kulcsszókeresést.

Hogy miért keres kulcsszavakat: Mert a kulcsszókereső megvizsgálja az általunk megadott kifejezéshez kapcsolódó keresési szokásokat, vagyis azt, hogy mások milyen kifejezéseket írnak be a keresőmezőbe, ha ugyanarra kíváncsiak, amire mi, illetve hasonló körben milyen találatokra kattintanak rá szívesen.

A keresést lefuttatva ez a kép fog elénk tárulni:

legjobb kávé

2. Találj még több réspiaci témát és variációkat

Ha ezzel megyunk, nézzük meg a kidobott eredményeket. Ezeket elemezve megállapíthatjuk, melyeknek van magasabb potenciálja és értéke. Ezek az alább látható adatokból fognak kiderülni.

Pro tip: Ezeket az eredményeket ellenőrizzük le más platformokon is, például nézzük meg Redditen vagy Quorán (nem baj, ha angol, a kérdések mindenütt hasonlóak), illetve különféle releváns blogokon, írjuk be a Google-be és olvassunk utána, vagy nézzük meg a legelső eredmények egyikét.

Értelmezzük, hogy mit is látunk a képen, és milyen információkkal dolgozhatunk a továbbiakban.

search

Ezen a felületen azt láthatjuk, hogy az általunk keresett kulcsszó milyen egyéb keresési eredmények és kulcsszavakkal kerül egy listára. Illetve emellett egy sor, számunkra szintén fontos információt, amelyek segítenek a további priorizálásban.

Például:

1. A Trend fül alatt láthatjuk, hogy az elmúlt egy évben melyik hónapban kerestek rá többen vagy éppen kevesebben az adott kifejezésünkre (hasonlóan, mint a Google Trends esetében, csak éppen részletesebben):

Ha nem emlékszel, hogy ez miért fontos, lapozz vissza ahhoz a részhez, ahol a keresési volumen definíciójáról és fontosságáról beszéltünk.

trends

2. A második oszlop ezeket az adatokat összegezi és számban fejezi ki a havi kereséseket, átlagolva azokat.

search

Ha figyelembe vesszük a másik oldalon látható grafikon, láthatjuk, hogy volt olyan hónap, amikor a keresések száma majdnem elérte a 320-at.

Azt is megnézhetjük, hogy melyik hónapban kerestek rá a legkevesebben, és levonhatjuk magunknak a következtetést, hogy általában szezonálisan, kiemelten karácsony környékén érdekli a leginkább az embereket ez a téma. Így már tudjuk időzíteni is a tartalmainkat, hogy ezzel is optimalizáljuk a forgalomszerzést.

(Itt persze azt feltételezzük, hogy a tartalomstratégiádat is tudatosan tervezed, lehetőleg egy tartalomnaptár segítségével, illetve azt is, hogy nem novemberben kezdesz el készülni a karácsonyi kampányodra – amikor mindenki más is.)

high search volume

low search volume

3. A harmadik oszlop a CPC (cost-per-click) értéket mutatja meg, azaz azt, hogy mennyi egy kattintás ára a Google Adsben. Ez azt mutatja, hogy mennyibe kerülne nekünk egy kattintás erre a kulcsszóra, nem pedig azt, hogy egy megjelenés ára mekkora – és nem is releváns feltétlenül a kulcsszó nehézségét tekintve.

CPC

NE FELEJTSD Ha nem akarod összetéveszteni a fenti fogalmakat, lapozz vissza a CPC és a kulcsszó nehézség definíciójához!
4. A negyedik oszlopban láthatjuk, hogy milyen szoros a verseny a Google Ads-ben a PPC (pay-per-click) kampányokra. A minimum érték itt 0, a maximum 100 lehet

ppc

5. Az ötödik oszlopban pedig azt láthatjuk, hogy mi a keresőoptimalizálási lehetőségünk, vagyis hogy milyen nehézségű SEO szempontjából az adott kulcsszó, milyen az átlagos link profil erőssége, az URL-ek Google besorolása az első helyre a SERP-analízis alapján. Ez egy kiemelten fontos mutató, amelyről a cikkben már korábban értekeztünk.

keyword difficulty

Ezt a helyezést a másik oldalon egy mutatón is megtekinthetjük.

A mérőóra itt megmutatja nekünk, hogy milyen érték milyen kategóriába esik, és biztat, hogy vágjunk bele, van esélyünk jó helyezést elérni (ha meg is kell dolgoznunk érte), vagy éppen bele se kezdjünk egy reménytelen kampányba.

KDKD

3. Gyűjts még több ötletet LSI kulcsszavakkal

Olyan szavakat is gyűjtenünk kell, amelyek a látens szemantikai indexelés (LSI) alapján szemantikailag a kulcsszavunk magjához kapcsolódnak, vagyis segítenek az értelmezésében, gyakran előfordulnak hasonló kontextusban. (Lásd a fejezetet az LSI kulcsszavak definíciójáról.)

Ahogy az előző pontban is írtuk, keressünk olyan kulcsszavakat, amire az emberek potenciálisan kíváncsiak (tehát magas a keresési volumen), de semmiképpen se válasszunk olyat, amire már nagyon sok tartalom céloz, mert ez gyengíti a saját esélyeinket.

Inkább nézzük meg a témáinkat, a kulcsszavainkat, készítsünk egy kutatást és ismerjük ki pontosan azt a témát, amiről írni szeretnénk (erre a cikk elején egy sor módszert találhatsz). Próbálj egyedi lenni, és minőségben is kiemelkedő a vetélytársaidhoz képest, keresd a témában azt a hozzáadott értéket, amit ők még nem fedeztek fel és amivel te az élre kerülhetsz.

Olyan szavakat keresünk tehát, amelyek erősen asszociálhatók az eredeti témánkhoz.

Nézzük meg megint az eredménylistánkat:

keyword search

Itt megfigyelhetjük, hogy a keresőmotorok milyen keresésekhez kapcsolták az általunk megadott kifejezést, és így ki tudjuk szűrni a listánkból, hogy melyek lesznek a jó LSI kulcsszavaknak. Ezeket jelöljük ki!

Pro tip: Ha nem tudnád, hogyan kezdj neki az LSI kulcsszavak keresésének, megismerésének, használd az LSIGraph nevű eszközt.

Menj végig a listán és jelöld ki ezeket, majd add hozzá egy újabb listához, hogy megtekinthesd az eredményeket.

keyword tutorial

Megvannak az LSI kulcsszavaink is.

Most olvassunk utána, hogy melyek a versenytársaink legjobban rangsoroló, legjobban teljesítő tartalmai ezekben a témakörökben.

Ezeket jobb oldalon lent láthatjuk, és azt is le tudjuk olvasni, hogy mitől olyan minőségiek (az algoritmus szerint) és mit kell megütnünk off-page téren.

serp

Mit láthatunk ezen a képernyőn?

  • A domain authority értéket, vagyis azt, hogy a Google szerint az egyes domainek mennyire erősek, mennyire hitelesek – minél magasabb ez az érték, annál jobb helyezéseket képes elérni egy-egy ezen a domainen megjelenő aloldal vagy tartalom jó optimalizálás esetén.

serp da

  • A második oszlopban az oldal authority értékét, ami hasonlóan fontos mutató.
serp pa
  • A harmadik érték azt jelzi, hogy a MOZ 10 fokozatú skálája szerint az adott oldal mennyire erős.
serp mr
  • A negyedik, hogy mennyire tartja megbízhatónak  az adott oldalt a MOZ, ugyancsak 10-es skálán.
MozTrust
  • Az ötödik, External authority-passing linkek az URL-re: érthetően fogalmazva olyan külső hivatkozások, amelyek az adott webcímre mutatnak, és ezzel megerősítik azt a linkprofilon keresztül (ezzel elősegítve, hogy jó helyezést érjen el a találati oldalakon).
links
  • Facebook-megosztások
facebook megosztások
  • Mennyire erős az adott URL linkprofilja
link profile strength
  • És végül egy becslés arról, hogy a SERP jelenlegi állapota alapján várhatóan hányan fognak átlagosan egy hónap alatt átkattintani az adott találatra.
estimated visits per month

Ezt a listát vizsgálva azt láthatjuk, hogy a találatok többsége ajánló, utána következik pár teszt, és végül bekerült egy-két webshop is. Ez azért jó, mert már tudjuk, hogy a témában a legtöbben ajánlókat keresnek (hisz a RankBrain a felhasználók szándéka szerint igyekszik rangsorolni, lásd az erről szóló alfejezetet). Így elindulhatunk ezen a vonalon, és bővíthetjük tovább a long tail kulcsszavaink listáját.

4. Növeld a long tail kulcsszavak potenciálját

Az imént tehát összegyűjtöttük LSI-kulcsszavainkat egy listára – ezt vegyük most elő.

A long tail kulcsszavak olyan kulcsszavak amelyek kisebb keresési eredményekkel rendelkeznek, de van több száz köztük, amely komoly potenciált hordoz, hiszen erősebb szándékot jeleznek a keresés lefuttató felhasználó részéről.

Nézzük meg ezeket:

Az alap kulcsszavunk a „kávé” → a közepes erősségű kulcsszavunk lesz a „legjobb kávé” → a long tail kulcsszavunk így például „a legjobb szemes kávé” lehet.

Adjuk hozzá a listánkhoz ezeket is.

5. Kulcsszó nehézség

Így kaptunk egy szép listát arról, hogy melyik kulcsszavakkal érdemes elkezdeni dolgozni – úgyhogy most szűrjük le ezeket ismét.

A kulcsszavak nehézségét fogjuk figyelembe venni egyesével. (A kulcsszó nehézségről részletesen írunk a cikkben.)

Erre a kulcsszólistára nagyon jó eredményeket kaptunk, mivel a legmagasabb eredményekkel bíró kulcsszó is még könnyen megüthetőnek minősül. Ez pedig ez lett:

keyword totalview

Összegezzük a feladatokat:
  1. Találjuk meg a piaci rést
  2. Válasszunk ki egy kulcsszót a témában
  3. Nézzük meg egy kulcsszókereső alkalmazásban a lehetőségeit
  4. Analizáljuk a kapott eredményeket
  5. Készítsünk listát
  6. Adjuk hozzá az LSI és long tail kulcsszavakat
  7. Elemezzük ki a konkurenciát
  8. És kezdjünk el dolgozni a hiánypótló, egyedi tartalommal a keresőoptimalizálás szabályait követve az élre törni

Más dolgod nincs is, mindent elmagyaráztunk és megmutattunk, amire csak szükséged lehet ahhoz, hogy bármely piacon organikus keresőforgalmat szerezz, és akár nagy volumenű keresőkifejezések találati oldalain is jó pozíciót érj el.

Ha mégis segítségre lenne szükséged keress meg egy szakembert. Mi szívesen várjuk a kérdéseidet, és bármikor segítünk abban, hogy hatékonyabb kulcsszókutatást végezz – ezzel megalapozva akár évekre a keresőoptimalizálási és tartalomfejlesztési stratégiádat.